7. rész

Kipihentem magamat a koncertet, el is felejtettem hogy milyen érzés. De azt tudom mondani, hogy egész jól fogadtak és remekül éreztem magamat és egy jó kis bulit sikerült összehoznunk. Kora reggel volt és üzent Tori, hogy menjek be, mert most fogjuk a táncosokat megnézni. Felöltöztem és elkészültem.

Odaértem a táncteremhez a folyosón rengetegen álltak. Alig fértem el, nagy nehezen átverekedtem magamat a tömegen és bementem a terembe ahol Tori már várt egy asztal és két szék társaságában. Az asztalon csomó papírok hevertek, gondolom a jelentkező lapok amiket kitöltöttek.
- Jó hogy itt vagy. Cuki a felsőd.
- Köszi. Jó sokan eljöttek. - Odamentem Torihoz és leültem mellé.
- Igen én sem hiszem el legalább ötvenen vannak. - az remek. Nehéz dolgunk lesz úgy érzem kiválasztani a legjobbakat. - Szeretném megtalálni a legeslegjobb táncosokat akikkel lehet együtt dolgozni.
- Elég el tökélt vagy ahogy látom.
- Hát jó hogy, mivel nem szeretnék olyan emberekkel együtt működni akikkel nem lehet kijönni, meg nem lehet rájuk számítani vagy cserben hagynak a bajban. - ezt megtudom érteni a régi táncosaim pont ilyenek amikor bajba kerültem akkor nem igazán álltak ki mellettem inkább hátba szúrtak.