2014. november 5., szerda

28. rész

Attól függetlenül hogy mennyire paráztam a buli miatt minden a legnagyobb rendben ment. Táncoltunk, nevettünk csak azt bántam hogy Bryce nem tudott eljönni és még a telefonját sem vette fel. Így aztán elmentem a stúdióba beszélni vele. Biztos lemerült a telefonja és nem tudott elszabadulni a munkától ezért mondjuk nem haragszok. De amikor odaértem egy elégé különös fül tanúja voltam.
- Ha nem szakítasz a libával akkor mindent elfogok mondani neki.
- Érts meg hogy felejtsd el és engem hagyj békén. - Belépve láttam hogy mindenki ott van még Taylor is aki nagyon fel van háborodva.
- Zavarok?
- Király hogy itt vagy. Bryce mondani akar valamit. - valamiért nagyon rossz érzetem támadt, úgyhogy próbáltam figyelmesen figyelni. És engem is kezdett érdekelni hogy mi ez a cirkusz. Szótlanul állt előttem és senki sem mert semmit sem szólni inkább azt figyelték hogyan reagál Bryce aki már elég ki volt kelve magától. - Na jó akkor én elmondom. A drágalátos barátod velem jár.
- Hogy mi? - nem hittem a fülemnek, próbáltam meggyőzni magamat arról, hogy ez csak egy kitaláció, de Bryce meg sem próbált mentegetőzni hogy ez hazugság.
- Jó, igen. Tegnap akartam szakítani vele.
- Szóval ezért nem tudtál eljönni a buliba, hogy vele lehess.
- Tudod mit ez inkább a te hibád, mert ha nem lépsz le évekre akkor ez az egész meg sem történt volna.
- Szóval engem hibáztatsz. Bár ezt megszoktam, mert ha rosszul cselekedsz akkor azt egyből másra fogod ahelyett hogy kiállnál és igenis felvállalod, hogy te tévedtél.
- Ha így gondolod akkor nyugodt szívvel elmehetsz.
- El is megyek. - Felindultan kiszaladtam a stúdióból, egy percre megálltam mert nem tudtam mégis hova menjek mert egyedül nem szerettem volna lenni. Ezért mentem a saját fejem után amire besötétedett. Nem nagyon sikerült kitalálnom hogy hova menjek ezért átugrottam az újdonsült legjobb haveromhoz Spencer-hez remélem otthon van és nem gond, hogy ilyen későn zavarom. Becsengettem hozzá. Kócosan és fél álomban kinyitotta az ajtót.
- Szia. Nem zavarok?
- Épp aludni készültem mert korán kelek.
- Akkor hagyjuk. - menni akartam de visszatartott és behívott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése